Fonologizálódás, morfologizálódás,...
Transcript of Fonologizálódás, morfologizálódás,...
Fonologizálódás, morfologizálódás, lexikalizálódás
Fejezetek a hangváltozások életébıl
Cser AndrásPPKE BTK Angol Intézet
MTA Nyelvtudományi Inté[email protected]
Elızmények
• M. H. Kruszewski (1881) Über die Lautabwechslung• R. Jakobson (1931) Prinzipien der historischen
Phonologie
• R. Jakobson (1949) Principles of historical phonology
• P. Kiparsky (1965) Phonological change• P. Kiparksy (1995) The phonological basis of sound
change• ...
Klasszikus (=strukturalista) használat
• Fonologizálódás: környezetfüggı változásból származónem kontrasztív különbség kontrasztívvá válik
Pl. magánhangzóközi zöngésedés után eltőnnek a szóvégi mgh-k, így a zöngésség kontrasztívvá válik, ld.óangol gōs [s] > goose /s/ ‘lúd’óangol losian [z] > lose /z/ ‘elvész/elveszít’
Umlaut: V[hátsó] > V[elsı] / _ (C) i,jny.germán *fulljan- > *fylljan > óa. fyllan ‘tölt’ (de full; sıt, óa. lufian ‘szeret’)
Klasszikus (=strukturalista) használat
• Morfologizálódás: környezetfüggı változásból származó különbség morfológiai kategória kitevıjévéválik (feltétele a fonologizálódás)
Pl. umlaut az óangolban: gōs ~ gēs...németben még inkább:Bruder ~ Brüder, klug ~ klüger, klügste, sang ~ sänge...sıt, kiterjed: Wörter...
érdekes példa a magyar adna ~ adná
Klasszikus (=strukturalista) használat
• Lexikalizálódás: környezetfüggı változásból származókülönbség elszigetelt, lexikálisan tárolt példányokban marad meg, nincsenek se fonológiai, se nyelvtani feltételei (szisztematikusan)
Pl. umlaut a mai angolban: goose ~ geese + néhány
latin: ej > ī / __C de j > Ø / V__V
ezért *ej-ō > eō ‘megyek’de *ej-s(i) > īs ‘mész’
Újabb értelmezés
• Fonologizálódás: az a stádium, melynek során az alacsony szintő fiziológiai ingadozásnak, amely az artikulációt mindig is jellemzi, és amely végsı soron minden hangváltozás gyökere, valamely mozzanata “a fonetikai végrehajtás kognitívan irányított szabályszerőségévéválik” (Bermúdez-Otero 2006:503)
• Nyelvtan
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
• Nyelvtan
• Fonológia
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
stabilizálódás
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
Hipotetikus példa: zárt szótagi hosszú magánhangzók rövidülése
• Eredeti állapot: rövid vs. hosszú mghk
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27
Hipotetikus példa: zárt szótagi hosszú magánhangzók rövidülése
• Zárt szótagi hosszú mghk rövidülése
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27
Hipotetikus példa: zárt szótagi hosszú magánhangzók rövidülése
• Zárt szótagi (eredeti) hosszú mghk bimodális eloszlása
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27
bimodális eloszláshoz vö. Magdics K. (1960) a -tól/-ból ragok mgh-járól
stabilizálódás
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
tartományszőkülés
tartományszőkülés
stabilizálódás
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
morfologizálódáslexikalizálódás
tartományszőkülés
tartományszőkülés
stabilizálódás
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
Példa: angol [g]-törlés [ ŋ] után
• Mai angol: szótagvégi [ŋg] tilos; g → Ølong [-ŋ], sing [-ŋ], sings [-ŋz]...
• Bizonyos toldalékok átszótagolással megmentik a [g]-t: longitude [-ŋg-]
• Bizonyosak nem mentik meg:prolonging [-ŋ-]; vö. si[ŋ]er vs. fi[ŋg]er
Példa: angol [g]-törlés [ ŋ] után
• Mai angol: szótagvégi [ŋg] tilos; g → Ølong [-ŋ], sing [-ŋ], sings [-ŋz]...
• Bizonyos toldalékok átszótagolással megmentik a [g]-t: longitude [-ŋg-]
• ezek tıszintő toldalékok ↑• ezek szószintő toldalékok ↓• Bizonyosak nem mentik meg:
prolonging [-ŋ-], si[ŋ]er (vs. fi[ŋg]er)► a [g]-törlés tıszint ő fonológiai szabály
• Nyelvtan
• Fonológia
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
frázisszint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo.[ŋ]it pro.lo[ŋ] #
szintaxisprolo[ŋ] #
prolo[ŋ] it...
szószint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo.[ŋ]ing
szószint ő morfológia
prolo[ŋ]+ing
tıszint ő fonológiaátszótagolás: lo[ŋ.g]i.tude, pro.lo[ŋg]g-törlés: pro.lo[ŋ--]
tıszint ő morfológialong+itudepro+long
Példa: angol [g]-törlés [ ŋ] után
• A [g] legalább a 12., esetleg a 15. századig minden környezetben megvolt (ez a változás elıtti kiinduló állapot)
• A mai állapot a végpont (egyelıre)
• De mi történt a kettı között?
Példa: angol [g]-törlés [ ŋ] után
James Elphinston (1765) The principles of the English language (Garrett-Blevins 2009):
• szón belül mindig hangzik a [g]: si[ŋg]er, si[ŋg]ing...
• szóhatáron át csak „upon solemn occasions”, vagyis formális/konzervatív ejtés: si[ŋg] aloud, you[ŋg] Leander...
• (csak hangsúlytalan szótag elıtt)si[ŋg]i[ŋg] aloud (konz.) ↔ si[ŋg]i[ŋ] aloud (innov.)
(vö. mai angol si[ŋ]i[ŋ] aloud)
frázisszint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo[ŋ.g]it pro.lo[ŋg] #g-törlés: pro.lo[ŋ--] #
Elphinston (1765)
konzervatív
szintaxisprolo[ŋg] #
prolo[ŋg] it...
szószint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo[ŋ.g]ing
szószint ő morfológia
prolo[ŋg]+ing
tıszint ő fonológiaátszótagolás: lo[ŋ.g]i.tude, pro.lo[ŋg]
tıszint ő morfológialong+itudepro+long
frázisszint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo.[ŋ]it pro.lo[ŋ] #
Elphinston (1765)
innovatív
szintaxisprolo[ŋ] #
prolo[ŋ] it...
szószint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo[ŋ.g]ingg-törlés: pro.lo[ŋ--]
szószint ő morfológia
prolo[ŋg]+ing
tıszint ő fonológiaátszótagolás: lo[ŋ.g]i.tude, pro.lo[ŋg]
tıszint ő morfológialong+itudepro+long
frázisszint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo.[ŋ]it pro.lo[ŋ] #
Mai állapot
szintaxisprolo[ŋ] #
prolo[ŋ] it...
szószint ő fonológiaátszótagolás: pro.lo.[ŋ]ing
szószint ő morfológia
prolo[ŋ]+ing
tıszint ő fonológiaátszótagolás: lo[ŋ.g]i.tude, pro.lo[ŋg]g-törlés: pro.lo[ŋ--]
tıszint ő morfológialong+itudepro+long
morfologizálódáslexikalizálódás
tartományszőkülés
tartományszőkülés
stabilizálódás
fonologizálódás
Beszéd
Fonetikai végrehajtás
Frázisszintő fonológia
Szószintő fonológia
Tıszintő fonológia
Morfológia/Lexikon
Példa: angol [g]-törlés [ ŋ] után
Ez a szabály még nem morfologizálódott vagy lexikalizálódott, de már vannak alóla kivételek (ami tkp. a lexikalizálódás kezdete):
• stro[ŋg]+er, you[ŋg]+er, lo[ŋg]+er• stro[ŋg]+est, you[ŋg]+est, lo[ŋg]+est
‘erıs’, ‘fiatal’, ‘hosszú’• ha[ŋ]ar ‘hangár’= ha[ŋ]+er ‘akasztó’
(vö. szabályosan si[ŋ]+er vs. fi[ŋg]er)
A levezetett környezet feltétele
• A Lexikális Fonológia egyik elve: a szó- és tıszintő szabályok mőködését (általában?) csak olyan környezet válthatja ki, amely azonos szinten jött létre
• (késıbb létrejött környezet evidensen nem válthatja ki a mőködését)
• korábban létrejött környezet sem!
• Siptár (1994:267sqq): szótagvégi h-törlés ezért van a cseh, csehtıl, csehnek stb. alakokban (+ még cseh-e, cseh állam...), és ezért nincs az ihlet, jacht stb. szavakban
A latin rotacizmus kérdése
• Aktív fonológiai szabály-e még a klasszikus latinban?
Albright (2005), Gruber (2006), Embick (2010), Roberts (2012), Gorman (megj. elıtt), Kiparsky (megj. elıtt)
• s > r / V__V (vö. honos ~ honoris ‘becsület’...)
• (sok nyelvben volt hasonló: germán, török stb.)
A latin rotacizmus kérdése
• Többek szerint nem aktív már a klasszikus latinban (Gorman megj. e., Baldi 1994, Saussure: Cours... ):
• késıbbi degeminációból származó s nem rotacizálódik (caussa > causa ‘ügy’)
• késıbbi jövevényszavakon nem mőködik (basis ‘alap’)
• analógiás kiegyenlítıdés:honos ~ honoris � honor ~ honoris
A latin rotacizmus kérdése
Ahol szisztematikusnak mondható (inflexiós morfológia):• s-tövő fınevek, különösen akkor, ha
– semleges nemőek: tempus ~ temporis ‘idı’, cinis ~ cineris ‘hamu’
vagy– egyszótagúak: flos ~ floris ‘virág’, mus ~ muris ‘egér’– (analógiás kiegyenlítıdés csak többszótagú élıknél)
• igék s-re végzıdı tıvel (csak néhány van)– gero ~ gestus ‘hord’, uro ~ ustus ‘ég(et)’
• két melléknév: plus ~ pluris ‘több’, vetus ~ veteris ‘öreg’
A latin rotacizmus kérdése
• ha elfogadjuk azt, hogy a lexikális (= tıszintő és szószintő) fonológiai szabályok levezetett környezetben mőködnek, akkor a rotacizmus alóli kivételek nem jelentenek problémát:
• causa, basis stb. nem kivétel, mert nem levezetett környezet, ugyanis itt nem toldalékolás következtében kerül két magánhangzó közötti környezetbe a s(ezt már korábban észrevették, Gorman megj. e., McCarthy 2003)
• tehát ettıl még a rotacizmus lehet szinkrón (lexikális) szabály:
s → r / V__V
A latin rotacizmus kérdése
• Még egy érv a rövid felsı mgh-k [r] elıtti váltakozása:
• i,u → e,o / __rcapi+s, capi+t ‘fog’ ↔ cape+re, cape+ris, cape+retcinis ‘hamu’, tempus ‘idı’ ↔ ciner+is, tempor+is
Csak levezetett környezetben mőködik:vir, virum ‘férfi’, pirum ‘körte’, satira, levir ‘sógor’, currere ‘fut’, turtur ‘galamb’...
A fenti cinis, tempus-típus mutatja, hogy az s-szel váltakozó (vagyis rotacizmusból származó) r is kiváltja, vagyis levezetett környezetnek minısül (bár a magánhangzó nincs morfémahatáron!)
A latin rotacizmus kérdése
A fenti cinis, tempus-típus mutatja, hogy az s-szel váltakozó (vagyis rotacizmusból származó) r is kiváltja, vagyis levezetett környezetnek minısül
vö. fulgur ~ fulguris ‘villám’ ↔ tempus ~ temporis ‘idı’
Tehát az i,u → e,o / __r szabály meg tudja különböztetni a levezetett és a lexikális r-t
► A rotacizmus lehet még szinkrón szabály a klasszikus latinban, de már elırehaladt a fonologizálódás →stabilizálódás → tartományszőkülés útján
A latin rotacizmus kérdése
fulgur, tempus, fulguris, temporis
tıszint ő fonológia
s → r / V__V (tempuris)i,u → e,o / __r (temporis)
tıszint ő morfológia
fulgur, tempusfulgur+is, tempus+is
Ötletként már felmerült, ld. Uffmann (2007:158), de nem dolgozták ki rendesen, pl. pont a levezetett környezet feltételét
Konklúzió
• A hangváltozások életciklusa lehet igen hosszú, hosszabb, mint a klasszikus történeti nyelvészetben feltételezték (— de nem olyan hosszú, mint ahogy a korai generatív fonológiában szerették volna)
hivatkozások
Albright, A. (2005) The morphological basis of paradigm leveling. In L. J. Downing, T. A. Hall & R. Raffelsiefen, eds., Paradigms in phonological theory, Oxford: OUP. 17–43
Baldi, Philip. 1994. Some thoughts on Latin rhotacism. General Linguistics 34:209–215.
Bermúdez-Otero R. (2006) Diachronic phonology’, in: de Lacy (ed.), The Cambridge Handbook of Phonology. Cambridge: CUP, 497–518.