Csepeli, György - tankonyvtar.hu · Created by XMLmind XSL-FO Converter. Szociálpszichológia...

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Szociálpszichológia

Csepeli, György

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Szociálpszichológia Csepeli, György

Publication date 2001-03-31 Szerzői jog © 2001-03-31 György, Csepeli

Kivonat

A tankönyv áttekinti a modern nyugati szociálpszichológiai gondolkodás kialakulástörténetét, bevezet a

szociálpszichológiai kutatás műhelytitkaiba.

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. I. rész – BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1 1. 1. MI A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA? ................................................................................. 1

1.1. EMBERI VILÁG ...................................................................................................... 2 1.2. CSELEKVÉS ........................................................................................................... 3 1.3. TUDÁS ..................................................................................................................... 3 1.4. MINDENNAPI TUDÁS ........................................................................................... 3 1.5. VALLÁS .................................................................................................................. 4 1.6. MŰVÉSZET ............................................................................................................. 5 1.7. TUDOMÁNY ........................................................................................................... 5 1.8. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA MINT TUDOMÁNY ............................................. 5 1.9. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA ............................................................... 6 1.10. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÉMATERÜLETEI ............................................. 7 1.11. A TÁRSAS PILLANAT ......................................................................................... 8 1.12. ÖNISMERET ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ..................................................... 8

2. 2. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI GONDOLKODÁS ELŐTÖRTÉNETE ......................... 9 2.1. NYUGATI EMBERKÉP ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ..................................... 9 2.2. MULTIKULTURALIZMUS, FEMINIZMUS ....................................................... 11 2.3. RENDEZŐ DIMENZIÓK ...................................................................................... 12 2.4. KRITIKAI MEGFONTOLÁSOK .......................................................................... 13 2.5. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN: SPEKULATÍV ELMÉLETEK 14

3. 3. A MODERN SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSA ....................................... 16 3.1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA AMERIKANIZÁLÓDÁSA ................................. 16 3.2. ÖRÖK VISSZATÉRÉS .......................................................................................... 18

4. 4. A 20. SZÁZAD SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJA ............................................................ 19 4.1. ROSS ÉS MCDOUGALL ...................................................................................... 19 4.2. A 20. SZÁZAD ELSŐ FELE ................................................................................. 20 4.3. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN ................. 22 4.4. JÖVŐBELI KILÁTÁSOK ..................................................................................... 24

5. 5. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA MAGYARORSZÁGON ................................................... 25 5.1. „MÁSODIK REFORMNEMZEDÉK" ................................................................... 26 5.2. BUKOTT FORRADALMAK UTÁN .................................................................... 27 5.3. NEMZETKARAKTEROLÓGIA ........................................................................... 29 5.4. RÖVID DEMOKRATIKUS SZÜNET .................................................................. 31 5.5. AZ ELNYOMÁS ÉVEI .......................................................................................... 32 5.6. REFORMIDŐSZAK .............................................................................................. 33 5.7. POSZTSZOCIALIZMUS ....................................................................................... 33

6. 6. ELMÉLETEK A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBAN ...................................................... 34 6.1. LAIKUS ELMÉLETEK ......................................................................................... 34 6.2. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELMÉLETEK .................................................... 35 6.3. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK ......................................................... 36 6.4. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK KATALÓGUSA ............................. 36 6.5. KOGNITÍV SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK .................................... 38 6.6. A 20. SZÁZAD JELENTŐS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEI ............ 38

7. 7. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ÉS AZ EMBERREL FOGLALKOZÓ TÖBBI TUDOMÁNY

40 7.1. A SZOCIOLÓGIA ÉS A PSZICHOLÓGIA KERESZTÚTJÁN ........................... 40 7.2. TÖRTÉNELEM ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ................................................. 42 7.3. SZOCIOBIOLÓGIA ÉS MAGATARTÁS ............................................................ 43 7.4. IRODALOMTUDOMÁNY ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ............................... 43 7.5. GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA ............................................................................. 44 7.6. POLITIKAI PSZICHOLÓGIA .............................................................................. 45 7.7. JOGTUDAT ........................................................................................................... 45 7.8. PEDAGÓGIA ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ..................................................... 45

8. AJÁNLOTT IRODALOM .................................................................................................. 46 2. II. rész – A KUTATÁS MÓDSZERTANA .................................................................................. 47

1. 1. KÉRDÉSFELTEVÉS ÉS KUTATÁS ............................................................................. 47


iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1.1. A KÉRDÉS ............................................................................................................. 47 1.2. A PROBLÉMA ...................................................................................................... 48 1.3. A HIPOTÉZISALKOTÁS ...................................................................................... 50 1.4. A KUTATÁSI VÁLTOZÓK .................................................................................. 50 1.5. A DIMENZIÓKÉPZÉS .......................................................................................... 51 1.6. A MÉRÉSI SZINTEK ............................................................................................ 52

2. 2. A SIKERES KUTATÁS KRITÉRIUMAI ...................................................................... 52 2.1. ÉRVÉNYESSÉG .................................................................................................... 52 2.2. MEGBÍZHATÓSÁG .............................................................................................. 53 2.3. MEGFELELŐ MINTAVÉTEL .............................................................................. 54

3. 3. VIZSGÁLATTÍPUSOK ................................................................................................. 55 3.1. LEÍRÓ VIZSGÁLATOK ....................................................................................... 55 3.2. FELTÁRÓ VIZSGÁLATOK ................................................................................. 55 3.3. MAGYARÁZÓ VIZSGÁLATOK ......................................................................... 56 3.4. ALAPKUTATÁS ................................................................................................... 57 3.5. ALKALMAZOTT KUTATÁS .............................................................................. 57

4. 4. MEGFIGYELÉS ............................................................................................................. 59 4.1. NEM BEAVATKOZÓ MÓDSZEREK .................................................................. 59 4.2. ÁLCÁZOTT VIZSGÁLATOK .............................................................................. 60 4.3. VÁLLALT MEGFIGYELÉS ................................................................................. 60 4.4. RÉSZT VEVŐ MEGFIGYELÉS ........................................................................... 61

5. 5. KÉRDEZÉS – KÉRDŐÍVEK ......................................................................................... 62 5.1. A RENDSZERES KÉRDEZÉS .............................................................................. 62 5.2. A KÉRDŐÍVES KÉRDEZÉS ................................................................................ 63 5.3. A KÉRDEZÉSI HELYZET .................................................................................... 64 5.4. A KÉRDŐÍVEK TÍPUSAI ..................................................................................... 65

6. 6. KÍSÉRLETEZÉS ............................................................................................................ 68 6.1. KÍSÉRLETEZÉS ÉS MODERNITÁS ................................................................... 68 6.2. OKSÁG KERESÉSE .............................................................................................. 69 6.3. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI KÍSÉRLET BUKTATÓI .................................... 69 6.4. TÖRTÉNELMI KÍSÉRLETEK .............................................................................. 70 6.5. KVÁZIKÍSÉRLET ................................................................................................. 70 6.6. TEREPKÍSÉRLET ................................................................................................. 71 6.7. LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS ................................................................. 72

7. AJÁNLOTT IRODALOM .................................................................................................. 73 3. III. rész – EGYMÁSRA HATÁSOK ........................................................................................... 74

1. 1. ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE .......................................................................... 74 1.1. „EMBERI" ÉS „ÁLLATI" ..................................................................................... 74 1.2. SZOCIALIZÁCIÓ .................................................................................................. 75 1.3. CSOPORTOK ........................................................................................................ 75 1.4. TÁRSAS TANULÁS ÉS MEGISMERÉS ............................................................. 75 1.5. KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................ 76 1.6. TÁRSAS KAPCSOLATOK ................................................................................... 76 1.7. PÁROK ................................................................................................................... 76 1.8. AGRESSZIÓ .......................................................................................................... 77 1.9. ETOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ........................................................ 77

2. 2. TÁRSAS HATÁS ........................................................................................................... 77 2.1. SZOCIÁLIS FACILITÁCIÓ .................................................................................. 78 2.2. TÁRSAS GÁTLÁS ................................................................................................ 78 2.3. TÁRSAS KÖLCSÖNHATÁS ................................................................................ 79

3. 3. INDIVIDUALIZÁCIÓ ................................................................................................... 79 3.1. KÖZÖSSÉG ÉS TÁRSADALOM ......................................................................... 79 3.2. INTERSZUBJEKTIVITÁS .................................................................................... 80 3.3. KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOK ............................................................................ 81

4. 4. TÖMEGLÉLEKTAN ...................................................................................................... 82 4.1. DÉMONIZÁLT TÖMEG ....................................................................................... 82 4.2. ALKALMAZOTT TÖMEGLÉLEKTAN .............................................................. 83 4.3. TÖMEGKÉPZODÉS .............................................................................................. 83 4.4. A TÖMEG MINT TEREMTŐ ERŐ ...................................................................... 83 4.5. ZSÚFOLTSÁG ....................................................................................................... 84


v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

4.6. PÁNIK .................................................................................................................... 85 4.7. VIRTUÁLIS TÖMEG ............................................................................................ 85 4.8. KÁOSZ ÉS TÖMEG .............................................................................................. 86

5. 5. SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ ........................................................................................... 86 5.1. SZABÁLYOZOTTSÁG ÉS ELORELÁTHATÓSÁG ........................................... 86 5.2. A SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ MEGKÖZELÍTÉSE A NORMATÍV PARADIGMA

ALAPJÁN ..................................................................................................................... 87 5.3. A SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ MEGKÖZELÍTÉSE AZ INTERPRETATÍV

PARADIGMA ALAPJÁN ............................................................................................ 89 5.4. SZABÁLYOK ........................................................................................................ 90 5.5. KERET ................................................................................................................... 90

6. 6. KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................................................ 91 6.1. A JELTŐL A CSELEKVÉSIG .............................................................................. 92 6.2. A JEL ...................................................................................................................... 92 6.3. A JELENTÉS ......................................................................................................... 93 6.4. NYELV ÉS BESZÉD ............................................................................................. 94 6.5. BESZÉDAKTUS .................................................................................................... 94 6.6. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................... 95

7. 7. METAKOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................. 96 7.1. NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................. 96 7.2. KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA ................................................................ 98

8. AJÁNLOTT IRODALOM .................................................................................................. 99 4. IV. RÉSZ – AZ ÉN ÉS A TÁRSADALOM ............................................................................... 101

1. 1. SZEREP ........................................................................................................................ 101 1.1. EGYÜTTESSÉG .................................................................................................. 101 1.2. A SZEREP EREDETE ......................................................................................... 102 1.3. A SZEREP MINT INTERAKCIÓS FORMA ...................................................... 103 1.4. SZEREPELVÁRÁSOK ........................................................................................ 103 1.5. SZEREPKÉSZLET ÉS SZEREPKOMPLEXUM ................................................ 104 1.6. SZEREPTÍPUSOK ............................................................................................... 104 1.7. SZEREPKONFLIKTUS ....................................................................................... 105 1.8. A SZEREPKONFLIKTUS ELVISELÉSE ........................................................... 107 1.9. SZEMÉLYISÉG ÉS SZEREP .............................................................................. 108 1.10. A SZEREPELMÉLET KRITIKÁJA .................................................................. 108 1.11. KREATÍV SZEREPTELJESÍTÉS ..................................................................... 109 1.12. ÉLET ÉS SZÍNHÁZ ........................................................................................... 111

2. 2. TÁRSADALMI ÍTÉLETALKOTÁS ............................................................................ 112 2.1. SÉMA ÉS TUDÁS ............................................................................................... 112 2.2. MEGISMERÉS ÉS KOLLEKTIVITÁS .............................................................. 112 2.3. SZOCIÁLIS REPREZENTÁCIÓ ......................................................................... 113

3. 3. A VÉLEMÉNY ............................................................................................................. 113 3.1. A VÉLEMÉNY MEGHATÁROZÁSA ................................................................ 114 3.2. A BEÁGYAZATLANSÁG .................................................................................. 114 3.3. A VÉLEMÉNYEK VÁLTOZÉKONYSÁGA ..................................................... 115

4. 4. A NÉZETEK ÉS A NÉZETRENDSZER ..................................................................... 116 4.1. NÉZETEK ÉS NORMÁK .................................................................................... 117 4.2. A NÉZETEK VÁLTOZÁSA ............................................................................... 117 4.3. NÉZETEK ÉS ÉRDEKEK ................................................................................... 118 4.4. EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ NÉZETEK ................................................... 118 4.5. STABILITÁS – INSTABILITÁS ........................................................................ 119 4.6. ZÁRTSÁG ÉS NYÍLTSÁG ................................................................................. 119

5. 5. A SZOCIÁLIS ATTITŰD ............................................................................................ 122 5.1. TÖRTÉNET ......................................................................................................... 122 5.2. AZ ATTITŰD SZERKEZETE ............................................................................. 123 5.3. ATTITŰDÖK ÉS TÁRGYAIK ............................................................................ 123 5.4. PSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS AZ ATTITŰDÖK .................................... 124 5.5. AZ ATTITŰD DIMENZIÓI ................................................................................. 125 5.6. AZ ATTITŰD FUNKCIÓI ................................................................................... 125 5.7. ATTITŰD ÉS VISELKEDÉS .............................................................................. 126 5.8. AZ ATTITŰDÖK MÉRÉSE ................................................................................ 127


vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5.9. SZEMANTIKUS DIFFERENCIÁL ..................................................................... 129 5.10. AZ ATTITŰDÖK SZILÁRDSÁGA .................................................................. 131

6. 6. ÉRTÉKEK .................................................................................................................... 131 6.1. AZ ÉRTÉKEKRŐL VALÓ TUDÁS ................................................................... 131 6.2. AZ ÉRTÉKEK IMMANENCIÁJA ...................................................................... 131 6.3. AZ ÉRTÉKEK FUNKCIÓI .................................................................................. 132 6.4. TRADICIONÁLIS ÉS MODERN TÁRSADALMAK ........................................ 132 6.5. AZ ÉRTÉKEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS NEHÉZSÉGEI .............................. 133 6.6. ELKÖTELEZETTSÉG ÉS ÉRTÉKHIÁNY ........................................................ 133 6.7. ÉRTÉKTESZTEK ................................................................................................ 134 6.8. ÉRTÉKKUTATÁS ............................................................................................... 136 6.9. ÖSSZEHASONLÍTÓ KULTÚRAKÖZI VIZSGÁLATOK ................................. 138

7. 7. SZOCIÁLIS ÉRZELMEK ............................................................................................ 139 7.1. KÍSÉRLETI ÚTON LÉTREHOZOTT BOLDOGSÁG ÉS SZOMORÚSÁG ..... 139

8. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 140 5. V. rész –. A SZOCIÁLIS MEGISMERÉS ................................................................................. 141

1. 1. ATTRIBÚCIÓ .............................................................................................................. 142 1.1. A „MIÉRT" KÉRDÉSE ........................................................................................ 142 1.2. AZ OKSÁG LÁTSZATAI ................................................................................... 142 1.3. ELMÉLETEK AZ ATTRIBÚCIÓRÓL ............................................................... 142 1.4. ÉRINTETTSÉG ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉG ...................................................... 145 1.5. ATTRIBÚCIÓ ÉS NEMZETTUDAT .................................................................. 148 1.6. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ ATTRIBÚCIÓS VIZSGÁLATOK ........ 149

2. 2. A SZOCIÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁS ........................................................................ 149 3. 3. VÁLASZTÁS ÉS DÖNTÉS ......................................................................................... 151

3.1. VÁLASZTÁS ....................................................................................................... 151 3.2. ELÉGTELEN REPREZENTATIVITÁSI TAPASZTALAT ............................... 152 3.3. A VÉLETLEN ELŐFORDULÁSOKNAK TÉVESEN TULAJDONÍTOTT

SZABÁLYSZERŰSÉG ............................................................................................... 152 3.4. A TÁVOLI JÖVŐ BIZONYTALANSÁGA ........................................................ 152 3.5. HOZZÁFÉRHETŐSÉGI HEURISZTIKA ........................................................... 152 3.6. ELKÉPZELHETOSÉG ........................................................................................ 153 3.7. IGEN KICSINY ÉS IGEN NAGY VALÓSZÍNŰSÉGEK .................................. 153 3.8. LÁTSZATKORRELÁCIÓ ................................................................................... 153 3.9. ELÉGTELEN IGAZÍTÁS .................................................................................... 153 3.10. VÁGYAK ÉS KÍVÁNSÁGOK .......................................................................... 153 3.11. DÖNTÉS ............................................................................................................ 154

4. 4. ÖNIGAZOLÁS ............................................................................................................. 155 4.1. HARC AZ ALJASSÁG VÉLELME ELLEN ....................................................... 156 4.2. HARC AZ OSTOBASÁG VÉLELME ELLEN ................................................... 158 4.3. ALJAS VAGYOK-E VAGY OSTOBA? ............................................................. 158 4.4. AZ ÖNIGAZOLÁS ELMARADÁSA .................................................................. 159

5. 5. ATTITŰDVÁLTOZÁS ................................................................................................ 159 5.1. RAGASZKODÁS AZ ATTITŰDÖKHÖZ .......................................................... 159 5.2. ÖRÖMKERESÉS – SZOMORÚSÁGKERÜLÉS ................................................ 159 5.3. AZ EGYENSÚLY ELVE ..................................................................................... 160 5.4. AZ ÖSSZHANG ELVE ....................................................................................... 161 5.5. A KOGNITÍV DISSZONANCIA ........................................................................ 162 5.6. MIKOR LÉP FEL DISSZONANCIA? ................................................................. 163

6. 6. ELLENÁLLÁS AZ ATTITUDVALTOZASSAL SZEMBEN ..................................... 164 6.1. ELLENPÉLDÁK A KOGNITÍV EGYENSÚLYRA ........................................... 164 6.2. KORLÁTOZOTT FESZÜLTSÉGREDUKCIÓ ................................................... 165 6.3. A FESZÜLTSÉG INDUKCIÓJA ......................................................................... 166

7. 7. MEGGYŐZÉS .............................................................................................................. 167 7.1. AZ EMBEREK MEGGYŐZHETŐSÉGE ........................................................... 168 7.2. A FORRÁS ........................................................................................................... 168 7.3. A KÖZLÉS FOLYAMATA ................................................................................. 169 7.4. A KÖZLEMÉNY ................................................................................................. 170 7.5. AZ ELLENÉRVEKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD .................................................. 171 7.6. ÉRZELEM VAGY ÉRTELEM? .......................................................................... 172


vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

7.7. A BEFOGADÓ ..................................................................................................... 174 7.8. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................ 176

8. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 177 6. VI. rész – A PÁROS KAPCSOLATOK ..................................................................................... 178

1. 1. AZ ÉN MEGMUTATKOZÁSA ................................................................................... 178 1.1. MI AZ, AMI MEGMUTATKOZIK? ................................................................... 178 1.2. A PREZENTÁCIÓ ............................................................................................... 178 1.3. A STRATÉGIÁK ................................................................................................. 179 1.4. A „TÜKÖR-ÉN" .................................................................................................. 179 1.5. FELIX KRULL A SOROZÓBIZOTTSÁG ELŐTT ............................................ 180 1.6. A HÍZELGÉS ....................................................................................................... 181

2. 2. A SZEMÉLYPERCEPCIÓ ........................................................................................... 181 2.1. A PONTOSSÁG ILLÚZIÓJA .............................................................................. 182 2.2. A KONTEXTUALITÁS ...................................................................................... 182 2.3. A SZEMÉLY „TEREMTÉSE" ............................................................................. 183 2.4. A FENOMENÁLIS OKSÁG ............................................................................... 183 2.5. A SZÁNDÉK MINT KULTURÁLIS KONSTRUKCIÓ ..................................... 184 2.6. A SZEMÉLYRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉS FELTÉTELEI ............... 185 2.7. A MINDENNAPI SZEMÉLYÉSZLELÉS HIBAFORRÁSAI ............................ 186 2.8. A SZEMÉLYRŐL ALKOTOTT KÉP KONSTRUKCIÓJA ............................... 187 2.9. AZ IMPLICIT SZEMÉLYISÉGELMÉLET ........................................................ 188

3. 3. A SZEMÉLYKÖZI VISZONY .................................................................................... 188 3.1. AZ ENDOGÉN ÉS AZ EXOGÉN TÉNYEZŐK ................................................. 188 3.2. A KÖZNAPI MAGYARÁZÓ ELVEK ................................................................ 188 3.3. A CSEREELMÉLET ............................................................................................ 189 3.4. A HASONLÓSÁG ............................................................................................... 189 3.5. A MÉLYLÉLEKTANI MAGYARÁZATOK ...................................................... 189 3.6. „ROSSZ SZOMSZÉDSÁG – TÖRÖK ÁTOK" ................................................... 190 3.7. A TEST ................................................................................................................. 190 3.8. A LÉLEK .............................................................................................................. 191 3.9. A STÁTUS ........................................................................................................... 191 3.10. A CSEREÉRTÉKEK .......................................................................................... 191 3.11. AZ ÖNÉLETRAJZI NARRATÍVA ................................................................... 191 3.12. AZ ATTITŰDÖK, A NÉZETEK ÉS A MEGGYŐZŐDÉS .............................. 191 3.13. A TASZÍTÁS ..................................................................................................... 191 3.14. AZ ÖSSZEILLÉS ............................................................................................... 192 3.15. AZ INTIMITÁS ................................................................................................. 192

4. 4. A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS .............................................................................................. 192 4.1. AZ IRGALOM ..................................................................................................... 193 4.2. ÖNZETLENSÉG VAGY SZÁMÍTÁS? ............................................................... 193 4.3. MIÉRT SEGÍTÜNK? ........................................................................................... 193 4.4. MIKOR SEGÍTÜNK? .......................................................................................... 194 4.5. KIT SEGÍTÜNK? ................................................................................................. 196 4.6. AZ ALTRUIZMUS ÉS A NEVELÉS .................................................................. 197

5. 5. AZ AGRESSZIÓ .......................................................................................................... 197 5.1. A KÁR .................................................................................................................. 197 5.2. A GONOSZTETT ................................................................................................ 197 5.3. A BŰNÖZÉS ........................................................................................................ 198 5.4. AZ ÖNÉRVÉNYESÍTŐ AGRESSZIÓ ................................................................ 199 5.5. A SZERETET ERŐSZAKA ................................................................................. 199 5.6. AZ ÁLLAMI AGRESSZIÓ ................................................................................. 199 5.7. A DISZKRIMINÁCIÓ ......................................................................................... 199 5.8. A GYARMATOSÍTÁS ........................................................................................ 200 5.9. A FORRADALOM .............................................................................................. 200 5.10. A TERRORIZMUS ............................................................................................ 200 5.11. A VILÁGNÉZETI AGRESSZIÓ ....................................................................... 200 5.12. A REAKTÍV AGRESSZIÓ ................................................................................ 200 5.13. AZ AGRESSZIVITÁS ....................................................................................... 200 5.14. A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK ............................................................................. 201 5.15. FRUSZTRÁCIÓ – AGRESSZIÓ ....................................................................... 201


viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5.16. A DEPRIVÁCIÓ ................................................................................................ 201 5.17. A TANULÁSELMÉLETEK .............................................................................. 202 5.18. A MEGFIGYELÉS ............................................................................................. 202 5.19. A KONFORMITÁS ........................................................................................... 203 5.20. A KULTURÁLIS HATÁSOK ........................................................................... 204 5.21. AZ ÖNCÉLÚ ÉS AZ INSTRUMENTÁLIS AGRESSZIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

204 6. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 205

7. VII. RÉSZ – A TÁRSAS HELYZETEK .................................................................................... 206 1. 1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................................................. 206

1.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MINT ÉRTÉK ........................................................... 206 1.2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A PEDAGÓGIA ................................................... 207 1.3. A FOGOLY DILEMMÁJA .................................................................................. 207 1.4. A HIDEGHÁBORÚ ............................................................................................. 209 1.5. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS CSÁBÍTÁSA ............................................................. 210

2. 2. A VERSENGÉS ÉS A KONFLIKTUS ........................................................................ 210 2.1. A TISZTESSÉGES VERSENY ........................................................................... 210 2.2. FAIR PLAY – KONSTRUKTÍV KONFLIKTUS ............................................... 211 2.3. A STRUKTURÁLIS ÉS AZ INTERPERSZONÁLIS VISZONYOK ................. 211 2.4. TISZTESSÉGTELEN VERSENY – DESTRUKTÍV KONFLIKTUS ................ 211 2.5. A ROSSZINDULATÚ TÁRSADALMI FOLYAMATOK .................................. 212 2.6. A VÁLSÁG .......................................................................................................... 212 2.7. BEAVATKOZÁS A VÁLSÁGBA ...................................................................... 212 2.8. A KONFLIKTUSOK TÍPUSAI ........................................................................... 213 2.9. A KONFLIKTUSOK TARTALMA .................................................................... 214

3. 3. A BIZALOM ................................................................................................................. 215 3.1. A KÖZÖSSÉGI ÉS A SZELEKTÍV BIZALOM ................................................. 215 3.2. A SPECIÁLIS ÉS A DIFFÚZ BIZALOM ........................................................... 216 3.3. A HITEL ............................................................................................................... 216 3.4. A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI TÁRSADALOMFEJLŐDÉS MEGKÉSETTSÉGE ÉS A

BIZALMATLANSÁG HAGYOMÁNYA .................................................................. 216 3.5. A BIZALOM ÉS A POLGÁR .............................................................................. 217 3.6. A BIZALOMÉPÍTÉS MAXIMÁI ........................................................................ 217

4. 4. A VEZETÉS ................................................................................................................. 218 4.1. A VEZETÉS FOGALMA .................................................................................... 218 4.2. A VEZETÉS ÉS A HATALOM ........................................................................... 219 4.3. A KARIZMA ........................................................................................................ 219 4.4. A MODERN TÁRSADALOM ÉS A KARIZMA ............................................... 219 4.5. A VEZETÉS FUNKCIÓI ..................................................................................... 220 4.6. A VEZETÉSI MEZŐ ........................................................................................... 221 4.7. AZ EGYÜTTES ÉLMÉNY .................................................................................. 221 4.8. A VEZETÉS ÉS A VÁLTOZÁS .......................................................................... 222 4.9. A VEZETÉS ÉS A TEVÉKENYSÉGI SZERKEZET ......................................... 222 4.10. A VEZETÉSI STÍLUSOK ................................................................................. 222 4.11. A KATEGORIZÁCIÓ BÍRÁLATA ................................................................... 224

5. 5. A MANIPULÁCIÓ ....................................................................................................... 225 5.1. VISSZAÉLÉS A SZABADSÁGGAL .................................................................. 225 5.2. A MANIPULÁCIÓ SZÜLETÉSE ....................................................................... 225 5.3. A MÁSIK EMBER MINT ESZKÖZ ................................................................... 225 5.4. A FÉLELEM ANTROPOLÓGIÁJA .................................................................... 226 5.5. AZ „EMBER-ESZKÖZÖK" MEGVÁLASZTÁSA ............................................. 226 5.6. A KÖZVÉLEMÉNY MANIPULÁCIÓJÁNAK KEZDETEI .............................. 226 5.7. A „MACHIAVELLIZMUS" ................................................................................ 227 5.8. A MACH-SKÁLA ................................................................................................ 227 5.9. A NEGATÍV KOMMUNIKÁCIÓ ....................................................................... 228 5.10. A NEGATÍV KAMPÁNY ................................................................................. 228 5.11. VÉDEKEZÉS A NEGATÍV KAMPÁNNYAL SZEMBEN .............................. 228 5.12. A MANIPULÁCIÓ ÉS A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM ............................ 229

6. 6. A TERÁPIÁS KAPCSOLAT ....................................................................................... 229 6.1. „BELÜL A BAJ – KÍVÜL A MAGYARÁZAT" ................................................. 229


ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

6.2. A TERAPEUTA ÉS A KLIENS .......................................................................... 229 6.3. A KEZELÉS ÉS A TERÁPIÁS KAPCSOLAT ................................................... 230 6.4. A KLIENS SZEREPE .......................................................................................... 230 6.5. A TERAPEUTA SZEREPE ................................................................................. 230 6.6. A TERAPEUTA ARCHETÍPUSA ....................................................................... 231 6.7. AZ AUTENTICITÁS, A SPONTANEITÁS, A SZABADSÁG .......................... 231

7. 7. A TANULT TEHETETLENSÉG ................................................................................. 231 7.1. A LABORATÓRIUMBAN ELŐIDÉZETT TANULT TEHETETLENSÉG ...... 231 7.2. A TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KIALAKULT TANULT

TEHETETLENSÉG .................................................................................................... 232 7.3. AZ INFANTILIZMUS ......................................................................................... 232 7.4. A DEFICITES JOGTUDAT ................................................................................. 232 7.5. A PATERNALIZMUS ......................................................................................... 233 7.6. A TEKINTÉLYELVŰ POLITIKAI KULTÚRA ................................................. 233

8. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 233 8. VIII. rész – A KISCSOPORT ..................................................................................................... 234

1. 1. CSOPORTOSULÁS – CSOPORTKÉPZŐDÉS ........................................................... 234 1.1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI CSOPORTFOGALOM SZÜLETÉSE .............. 234 1.2. A CSOPORTKUTATÁS HASZNA ..................................................................... 235 1.3. A „HUMAN RELATIONS" IRÁNYZATA ......................................................... 235 1.4. A SZOCIOMETRIAI BURZSOÁZIA ÉS PROLETARIÁTUS .......................... 236 1.5. A CSOPORTDINAMIKA .................................................................................... 237 1.6. A CSOPORTLÉLEKTAN TÁRGYA .................................................................. 238 1.7. A CSOPORT MINT LÉTFORMA ....................................................................... 239 1.8. A CSOPORT ÉS AZ INDIVIDUALIZÁCIÓ ...................................................... 240 1.9. A CSOPORT ÚJABB MEGHATÁROZÁSA ...................................................... 241 1.10. A CSOPORT ÉS A CSALÁD ............................................................................ 241 1.11. A KORTÁRSCSOPORT .................................................................................... 241 1.12. A FORMÁLIS ÉS AZ INFORMÁLIS CSOPORTOK ...................................... 242 1.13. A CSOPORTTAGSÁG MOTIVÁCIÓI ............................................................. 243

2. 2. A FELADATMEGOLDÁS A CSOPORTBAN ........................................................... 245 2.1. A MECHANIKUS SOKSZOROZÓDÁS ÉS A MUNKAMEGOSZTÁS ........... 245 2.2. A CSOPORT ÉS A TANULÁS ........................................................................... 246 2.3. A CSOPORT LÉTSZÁMA .................................................................................. 246 2.4. A CSOPORT LÁTHATÓSÁGA .......................................................................... 247

3. 3. A CSOPORT REJTETT HÁLÓZATA ......................................................................... 248 3.1. AZ IRÁNYÍTÓK ÉS AZ IRÁNYÍTOTTAK ....................................................... 248 3.2. A PRODUKTIVITÁS ÉS A SZOLIDARITÁS ................................................... 248 3.3. A KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZAT .................................................................... 248 3.4. A KONSTRUKTÍV SZEREPEK A CSOPORTBAN .......................................... 249 3.5. A DESTRUKTÍV SZEREPEK A CSOPORTBAN ............................................. 249 3.6. A DISZFUNKCIONÁLIS SZEREPEK PARADOXONA ................................... 250 3.7. A VONZÁSOK ÉS A VÁLASZTÁSOK ............................................................. 250 3.8. A SZOCIOMETRIA ............................................................................................. 250 3.9. A SZOCIOGRAM ................................................................................................ 250

4. 4. AZ ÉRTÉKÉS NORMAKÉPZŐDÉS A CSOPORTBAN ............................................ 251 4.1. AZ EGYÉN MAGÁVAL HOZOTT JEGYEI ÉS A CSOPORT ......................... 251 4.2. AZ ÉRTÉKEK ÉS A NORMÁK A CSOPORTBAN .......................................... 252 4.3. SHERIF NORMAKÉPZŐDÉSI KÍSÉRLETE ..................................................... 252 4.4. AZ EGYÖNTETŰSÉG FELÉ HAJTÓ NYOMÁS .............................................. 253 4.5. AZ ÁLCSOPORTHATÁSOK .............................................................................. 254 4.6. „SOK LÚD DISZNÓT GYŐZ?" .......................................................................... 254 4.7. A HOZZÁÉRTÉS ÉS A KOLLEKTIVITÁS FÖLÉNYE .................................... 254 4.8. A KONFORMITÁS A CSOPORTBAN .............................................................. 255

5. 5. A CSOPORTDÖNTÉS ................................................................................................. 257 5.1. AZ ÖTLETCSOPORTOK .................................................................................... 257 5.2. A KÖZÖS DÖNTÉS ............................................................................................ 257 5.3. A CSOPORTGONDOLKODÁS KÁRA .............................................................. 259 5.4. A CSOPORTGONDOLKODÁS KÁROS KÖVETKEZMÉNYEINEK ELHÁRÍTÁSA

260


x Created by XMLmind XSL-FO Converter.

6. 6. A CSOPORTFEJLODÉS .............................................................................................. 260 6.1. A CSOPORTELOZMÉNYEK ............................................................................. 260 6.2. EGYEDFEJLŐDÉS – CSOPORTFEJLODÉS ..................................................... 261 6.3. A MÓDSZEREK .................................................................................................. 261 6.4. A FOLYAMATMODELLEK .............................................................................. 262 6.5. A KÖZÖSSÉG ÉS A CSOPORT ......................................................................... 263

7. 7. AZ ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK .................................................................................... 264 7.1. A MODERNIZÁCIÓ ÉS A SZOCIÁLIS ATOMIZÁCIÓ ................................... 264 7.2. A FELEMÁS MODERNIZÁCIÓ ........................................................................ 265 7.3. AZ AUTENTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ TERE .................................................. 265 7.4. AZ ÚJ KÖZÖSSÉGFOGALOM KERESÉSE ..................................................... 266 7.5. A „BAJ" ................................................................................................................ 266

7.5.1. LÁZADÁS A PATERNALIZMUSSAL SZEMBEN .............................. 267 7.6. AZ ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK TÍPUSAI ........................................................... 267 7.7. AZ ÖNSEGÍTŐ MOZGALMAK ÉS A TÁRSADALOM ................................... 268 7.8. AZ EMBERI CSOPORTOKBAN REJLŐ ERŐ .................................................. 269 7.9. A VESZÉLYEK ................................................................................................... 270 7.10. AZ ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK TÁRSADALMI HASZNA ............................. 270

8. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 271 9. IX. A NAGYCSOPORT ............................................................................................................. 272

1. 1. VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK .......................................................................... 272 1.1. TAGSÁGI ÉS VONATKOZTATÁSI CSOPORT ............................................... 273 1.2. RELATÍV DEPRIVÁCIÓ .................................................................................... 273 1.3. VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN ...... 274 1.4. KELET-NYUGAT MINT VISZONYÍTÁSI ALAP ............................................ 275 1.5. NORMATÍV ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSI VONATKOZTATÁSI CSOPORTOK 276 1.6. DEVIÁNS VONATKOZTATÁS ......................................................................... 276

2. 2. TÁRSADALMI NAGYCSOPORTOK ........................................................................ 276 2.1. KATEGÓRIÁK ÉS MEGISMERÉS .................................................................... 277 2.2. KATEGORIZÁLÁS ÉS FORMÁLÁS ................................................................. 277 2.3. HASONLÓSÁG ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉG LÁTSZATA ....................................... 280 2.4. „MI" ÉS „OK" ...................................................................................................... 280

3. 3. CSOPORTKÖZI VISZONYOK ................................................................................... 280 3.1. CSOPORTKÖZI HELYZET ................................................................................ 281 3.2. CSOPORTOKRA SZAKADÁS ........................................................................... 281 3.3. TÁRSADALMI NAGYCSOPORTOK A POSZTMODERN KORBAN ............ 281 3.4. A CSOPORTKÖZI VISZONYOK SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁJA .................... 281 3.5. „TÁRSBÉRLŐCSAPDA" .................................................................................... 282 3.6. MINIMÁLIS CSOPORTFELTÉTELEK ............................................................. 282 3.7. RELATÍV ÉS ABSZOLÚT ELŐNYÖK ............................................................. 283 3.8. DICHOTOMIZÁCIÓ ........................................................................................... 283 3.9. A CSOPORTKÖZI KONFLIKTUS ÉS OLDÁSA .............................................. 284 3.10. KÍSÉRLET ÉS TÖRTÉNELEM ........................................................................ 286

4. 4. SZTEREOTÍPIÁK ........................................................................................................ 286 4.1. A SZTEREOTÍPIA FOGALMA .......................................................................... 286 4.2. A SZTEREOTÍPIÁK VÁLTOZÁSA ................................................................... 286 4.3. A SZTEREOTÍPIAKÉPZŐDÉS VÁLFAJAI ...................................................... 290 4.4. A SZTEREOTÍPIÁK MEGISMERŐ FUNKCIÓJA ............................................ 290 4.5. A SZTEREOTÍPIÁK SZOCIOLÓGIAI FUNKCIÓJA ........................................ 290 4.6. AZ ÁLTALÁNOS AUTOSZTEREOTÍPIA ........................................................ 290 4.7. AZ ÁLTALÁNOS HETEROSZTEREOTÍPIA .................................................... 291 4.8. AUTOÉS HETEROSZTEREOTÍPIÁK MŰKÖDÉSBEN ................................... 291 4.9. SZTEREOTÍPIA ÉS LOGIKA ............................................................................. 291 4.10. NEMZETKARAKTEROLÓGIA ....................................................................... 293 4.11. KIVÉTELKÉPZÉS ............................................................................................. 293 4.12. PSZICHOANALÍZIS ÉS SZTEREOTÍPIÁK .................................................... 293 4.13. FELETTES ÉN TÍPUSÚ SZTEREOTÍPIÁK .................................................... 294 4.14. AZ ÖSZTÖN-ÉN TÍPUSÚ SZTEREOTÍPIÁK ................................................. 295 4.15. SZTEREOTÍPIÁK VÁLTOZÁSA ..................................................................... 297

5. 5. ELŐÍTÉLETEK ............................................................................................................ 298


xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

5.1. IDÓLUM ÉS ELŐÍTÉLET .................................................................................. 298 5.2. ELŐÍTÉLETEK ÉS TÁRGYAIK ........................................................................ 299 5.3. CSOPORTKÖZI ELŐÍTÉLETEK ....................................................................... 299 5.4. A CSOPORTKÖZI ELŐÍTÉLETEK TÍPUSAI ................................................... 299 5.5. AZ ELŐÍTÉLETEK SZÍVÓSSÁGA .................................................................... 299 5.6. KOGNITÍV PSZICHOLÓGIAI OKOK ............................................................... 300 5.7. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI OKOK ................................................................... 300 5.8. SZOCIALIZÁCIÓ ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG ........................................................ 300 5.9. ELŐÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG ........................................................................ 301 5.10. TEKINTÉLYELVŰSÉG ÉS TEKINTÉLYELLENESSÉG ............................... 302 5.11. AZ „F-SKÁLA" .................................................................................................. 303 5.12. AZ ELŐÍTÉLETESSÉG FOKOZATAI ............................................................. 305 5.13. TÖRTÉNELMI ÉS SZOCIOLÓGIAI OKOK .................................................... 305 5.14. EGYENLŐTLENSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG ................................................ 306 5.15. MAI XENOFÓBIA, ANTISZEMITIZMUS, CIGÁNYELLENESSÉG ............ 306 5.16. AZ ELŐÍTÉLETESSÉG ELLENI HARC .......................................................... 309

6. 6. KISEBBSÉGEK ............................................................................................................ 309 6.1. KISEBBSÉG ÉS CSÖKKENTÉRTÉKŰSÉG ..................................................... 309 6.2. A TÖBBSÉGRE HATÓ KISEBBSÉG ................................................................ 310 6.3. ELIT, AVANTGÁRD .......................................................................................... 310 6.4. TŐKEHIÁNYOK ................................................................................................. 311 6.5. AZ ÉRTÉKEK ELVÉTELE ................................................................................. 311 6.6. KÉPZELET ÉS KISEBBSÉG .............................................................................. 311 6.7. A TÖBBSÉG KISEBBSÉGRE VONATKOZÓ TUDÁSKÉSZLETE ................. 311 6.8. KISEBBSÉGÉSZLELÉS ..................................................................................... 312 6.9. KERESZTKATEGORIZÁCIÓ ............................................................................ 312 6.10. A KISEBBSÉGEKRE VONATKOZÓ SZTEREOTÍPIÁK ............................... 312 6.11. ILLUZÓRIKUS KORRELÁCIÓ ....................................................................... 313 6.12. A ROSSZ CSÁBÍTÁSA ..................................................................................... 314 6.13. A LELKI ÁTALAKULÁS FELTÉTELEI ......................................................... 314

7. 7. TÁRSADALMI IDENTITÁS ....................................................................................... 315 7.1. IDEM ESSE .......................................................................................................... 315 7.2. AZ IDENTITÁS HIÁNYA .................................................................................. 315 7.3. A MEGHASADT IDENTITÁS ........................................................................... 317 7.4. A SZEMÉLYES IDENTITÁS ............................................................................. 317 7.5. A TÁRSADALMI IDENTITÁS .......................................................................... 319 7.6. NEGATÍV IDENTITÁS ....................................................................................... 320 7.7. IDENTITÁS ÉS HELYZET ................................................................................. 320 7.8. A MODERN IDENTITÁSPROJEKT VÉGE ....................................................... 322 7.9. ÚJ NÉPVÁNDORLÁS ......................................................................................... 323 7.10. KULTÚRA ÉS IDENTITÁS .............................................................................. 323 7.11. MULTIKULTURALIZMUS .............................................................................. 324 7.12. A POSZTSTRUKTURALISTA IDENTITÁSFELFOGÁS ............................... 325 7.13. VIRTUÁLIS IDENTITÁS ................................................................................. 326 7.14. UTÓPIÁK ........................................................................................................... 326

8. AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................................ 327 10. IRODALOM ............................................................................................................................. 328

xii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A táblázatok listája

1.1. ................................................................................................................................................... 12 1.2. 20. századi szociálpszichológiai elméletek ................................................................................ 39 1.3. ................................................................................................................................................... 46 2.1. ................................................................................................................................................... 61 2.2. ................................................................................................................................................... 66 2.3. A Szovjetunió említése a nyílt és a zárt kérdezési módszer mellett ........................................... 66 2.4. ................................................................................................................................................... 73 3.1. ................................................................................................................................................... 99 4.1. A zárt, illetve nyílt gondolkodású csoportok válaszaiban előforduló múlt idejű, jelen idejű és jövő

idejű utalások átlagos gyakorisága százalékban, öt TAT-képre adott reagálásuk alapján .............. 120 4.2. ................................................................................................................................................. 135 4.3. ................................................................................................................................................. 139 5.1. Lehetséges attribúciók ............................................................................................................. 145 5.2. Szájápolásra való felszólítás és fenyegetés .............................................................................. 173 5.3. ................................................................................................................................................. 177 6.1. ................................................................................................................................................. 203 6.2. ................................................................................................................................................. 205 7.1. ................................................................................................................................................. 208 7.2. ................................................................................................................................................. 209 7.3. Közösségi áldozatvállalásra nem hajlandók aránya különböző európai országokban 1982-ben 217 7.4. ................................................................................................................................................. 233 8.1. ................................................................................................................................................. 253 8.2. Asch konformitáskísérletének eredményei az ismétlések során .............................................. 255 8.3. ................................................................................................................................................. 270 9.1. Az életszínvonallal való elégedettség mértékének alakulása iskolai végzettség szerint

Magyarországon a hetvenes évek elején ......................................................................................... 275 9.2. A vonalak megítélt hossza a különböző kísérleti feltételekben ............................................... 277 9.3. I táblázat .................................................................................................................................. 283 9.4. II. táblázat ................................................................................................................................ 283 9.5. ................................................................................................................................................. 287 9.6. ................................................................................................................................................. 287 9.7. ................................................................................................................................................. 288 9.8. ................................................................................................................................................. 289 9.9. A csoport-hovatartozás ellentmondásmentes és ellentmondásos esetei ................................... 292 9.10. Tekintélyelvűség, osztályazonosulás és észlelt státusváltozás ............................................... 304 9.11. Antiszemita állítások fogadtatása .......................................................................................... 307 9.12. Cigány témájú állítások fogadtatása ...................................................................................... 308 9.13. ............................................................................................................................................... 327

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - I. rész – BEVEZETÉS

1. 1. MI A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA?

Első megközelítésben a legegyszerűbb meghatározás az lehetne, hogy a szociálpszichológia az a tudomány,

amellyel a szociálpszichológusok foglalkoznak (Daval et al. 1963). Ez nyilvánvalóan nem kielégítő válasz a

I. rész – BEVEZETÉS


címben feltett kérdésre, de azt sugallja, hogy a szociálpszichológusok tudnak valamit, amit mások,

társadalomtudósok, művészek, hétköznapi foglalkozások űzői nem.

Annak érdekében, hogy a meghatározáshoz közelebb kerüljünk, elsőként megvizsgáljuk a szociálpszichológiai

jelenségeket életre hívó emberi világ alapvető jellemzőit. Ezt követően tárgyaljuk a tudás természetét, válfajait,

miáltal jellemezhetjük a szociálpszichológiai tudást. Rámutatunk, hogy amit a szociálpszichológusok a

szociálpszichológia tudományaként bemutatnak, azt mások is ismerték és ismerik. Ennek az a magyarázata,

hogy a szociálpszichológiai tudás tárgya sui generis elválaszthatatlan a tudás alanyától, a születéstől a halálig

tartó útján járó, mindennapi életet élő embertől. A tudományos szociálpszichológia megkülönböztető

sajátossága ennélfogva nem az ismeret tárgyában, hanem szerkezetében és megszerzésének módszerében

ragadható meg. A szociálpszichológia tárgymeghatározási kísérleteinek ismertetése után áttekintést adunk a

szociálpszichológia jellegzetes vizsgálódási területeiről, majd a szociálpszichológiai jelenségek társadalmi

elhelyezkedésének problémájával foglalkozunk. Végezetül a szociálpszichológia önismereti potenciáljára hívjuk

fel a figyelmet.

1.1. EMBERI VILÁG

Az ember megmaradása nem magától értetődő. Platón egyik dialógusában a Szókratésszel vitatkozó Prótagorasz

beszéli el az ember világrajövetelének történetét. A mítosz szerint Prométheusz (az előrelátó) testvére,

Epimétheusz (a meggondolatlan) vállalja magára azt a feladatot, hogy mielőtt az istenek napvilágra hoznák

teremtményeiket, ellátja őket az életben maradáshoz szükséges különféle képességekkel. E vállalkozása során,

akinek Epimétheusz „erőt adott, attól megtagadta a gyorsaságot, a gyengébbeket viszont éppen a gyors mozgás

képességével ruházta fel; egyeseket felfegyverzett, a védtelen szervezetek oltalmára viszont másfajta védelmi

berendezéseket eszelt ki. Azoknak ugyanis, amelyeknek közülük kis testalkatot juttatott, a menekülésre

szárnyakat adományozott, vagy pedig föld alatti lakóhelyet; azokat a lényeket, amelyeket nagysággal tüntetett

ki, éppen nagyságuk biztosította. A többi tulajdonságokat is hasonló módon, az egyensúly biztosításával osztotta

ki. Mindezt pedig annak szem előtt tartásával eszelte ki, hogy egy fajt se tegyen ki a pusztulásnak. Miután így

kellőképpen megvédte őket attól, hogy egymást kölcsönösen elemésszék, azt is kieszelte, miképpen tegye

számukra az évszakok váltakozását elviselhetővé. E célból sűrű szőrzetet és jó erős bőrtakarót adott rájuk, hogy

elegendő védelmük legyen a tél hidege ellen és a forróságot is elviselhessék, valamint hogy szőrzetük meg

bőrük saját természet adta takarójuk lehessen, ha vackukba vonulnak. Lábuk védelmére egyeseknek patát,

másoknak erős, védtelen bőrt adott. Ezután táplálékukról gondoskodott és mindegyiknek mást és mást jelölt ki:

egyeseknek a föld füvét, másoknak a fák gyümölcseit, megint csak másoknak gyökereket. Némely állatnak

táplálékul más állatok húsát adta. Úgy intézte a dolgot, hogy az ilyenek csak keveset kölykezzenek, azok az

állatok viszont, amelyek az előbbiek táplálékául szolgálnak, igen szaporák legyenek: ezzel a faj fennmaradását

akarta biztosítani. Nos, ily módon Epimétheusz, aki különben sem csöpögött a bölcsességtől, a képességeket

vigyázatlanul mind szétosztotta az állatok között. Pedig ott volt még neki teljesen csupaszon az emberi nem, és

most nem tudta, mihez kezdjen vele.” (Platón 1943, 73-74.)

A történet sajátosan állítja szembe egymással az állatot és az embert, rávilágítva a döntő különbségre, mely az

állat és az ember világban elfoglalt helye között van. Az embert az élőlények fejlődésének csúcsaként beállító

darwini fejlődéselmélet a feledés homályába űzte Epimétheusz hebehurgya beavatkozásának tanulságát. Jakob

von Uexküll a századelőn (1909) megjelent művében a darwinizmussal vitatkozva azt állította, hogy az

állatfajok mindegyike a maga módján tökéletesen fejlett. A természeti világ végtelen sokféleségéből mindegyik

állat kiválasztja – mondhatnánk „kiszabja” – magának azt, ami megfelel a saját szervezetének életben

maradásához támasztott szükségleteknek. Marx helyesen állítja, hogy az „állatnak nincs viszonya” a

természethez (Bence–Kis 1972; Márkus 1971). Uexküll ezt úgy mondja, hogy az egyes állatfajok szempontjából

annyi környezet van, ahány állatfaj. Mindegyik a maga szükségletei szerint szabott környezetben él, s ezeknek a

környezeteknek nincs közük egymáshoz.

A specializált állati léttel szemben az emberi létet a specializálatlanság jellemzi. Nietzsche nyomán azt is

mondhatjuk, hogy az ember meghatározatlan állat. Gehlen ezt a gondolatot továbbfejlesztve úgy jellemzi az

embert, mint aki „puszta létezésében feladatot talál, hogy létezése a tulajdon feladatává és művévé válik;

egészen elemi módon kifejezve: már az is jelentős teljesítmény részéről, hogy a következő évben még életben

legyen, s ennek a teljesítménynek az eléréséhez az embernek magának kell minden képességét felhasználnia.

Nincs szilárdan rögzített helye, azaz még rendelkezik a tulajdon hajlamai és adottságai fölött, hogy egzisztálni

tudjon, létszükségletet jelent számára, hogy viszonyuljon önmagához, amit egyetlen állat sem tesz, nem élete

van, ahogy mondani szoktam, hanem életvitele. Nem élvezetből viszonyul az életéhez, nem is a gondolkozás

fényűzése kedvéért, hanem a legelső szükségből: ha a természet kiszolgáltatott egy lényt a megzavarodás és

eltévelyedés mindama veszélyeinek, melyek ebben a »kialakulatlanságban« rejlenek, ebben a kényszerű



feladatban, hogy meghatározza önmagát és rendelkezzék önmaga felett, akkor ehhez komoly előfeltételeknek

kellett együtt lenniük. Ez a kényszer egy olyan füzisz kockázatában rejlik, mely egyenesen ellentmond az

állatnál jól megőrzött organikus törvényszerűség minden formájának.” (Gehlen 1976, 18-19.)

1.2. CSELEKVÉS

Meghatározatlansága folytán az embernek nincs az állatéhoz hasonló, annak specializált szükségleteivel

összhangban lévő, eleve adott környezete. Az ember létrehozzakörnyezetét. Ami az állat számára környezet, az

az ember számára emberi világ. A teremtés, létrehozás révén az emberrel szemben közömbös, kaotikusnak tűnő,

végtelen természeti világ az emberi életvitelre alkalmas, jelentésteli és rendezett világgá alakul át. E világ

meghatározottságai az emberi együttélésben kibontakozó cselekvésekrévén keletkeznek.

A cselekvőképesség szakítja el az embert a természeti világtól, s teszi egyben alkalmassá a maga világának

megalkotására. A cselekvőképesség iszonyatosan kitágítja az emberi teret, változatok képzésére ad lehetőséget,

s a tökéletesért folytatott harcban mindig magában rejti a tökéletlenség esélyét. Kleist a marionettszínházról

szóló dialógusában az ember különös bájtalanságát a reflexió adta szabadság okozta tökéletlenségben látja, mely

paradox módon a tökéletesség keresésére ösztönöz. „Akkor hát, drága barátom – mondta C. úr-, birtokában van

mindannak, ami ahhoz kell hogy megértsen. Látni való, ugye, hogy mennél jobban sötétül és halványul a

szerves világban a reflexió, annál sugárzóbbá és elevenebbé válik a grácia benne... De mint ahogyan a valamely

pontban egymást metsző vonalak, ha a végtelenen áthaladtak, a pont túloldalán ismét metszik egymást, vagy a

homorú tükör által alkotott kép a végtelenbe távolítva ismét közelivé válik, ugyanúgy visszatér a grácia ott, ahol

a tudat mintegy megjárta végtelent, s így egy időben két ellentétes pontban, az emberalkat két végletében válik

láthatóvá: a bábuvá s az istenné lett emberben, mivel a tudat értéke az egyikben zérus, a másikban végtelen.”

(Salyámosi 1981, 100.)

A cselekvőképesség előfeltételét képező szabadság transzcendenciaként mutatkozik a megismerés számára,

azonban, mint Gehlen rámutat, mindennapi létünk során számtalan alkalom kínálkozik arra, hogy akaratlagos

cselekvéseink révén a szabadságot saját magunk is megtapasztaljuk. A cselekvés vizsgálata tehát „azzal

kecsegtetett, hogy a minden »absztrakt terek« e leghomályosabbikát legalább közelítőleg és a peremek felől

sikerül bevilágítanunk” (Gehlen 1976, 22).

1.3. TUDÁS

A cselekvésből támadó reflexivitás egészében véve tudás, mely a világot megalkotó információkat, valamint az

információk megszerzésének és kezelésének folyamatait foglalja magában. A tudás az emberi egyed birtoka, de

keletkezésének és fennmaradásának gyökerei kollektívek (Berger–Luckmann 1966). A tudás társadalmi mintája

képezi a kultúrát és a civilizációt. Bár az ember társadalmi úton történő önmeghatározásának e két folyamata

egységben szemlélendő (Elias 1987), a megkülönböztetés alapja lehet, hogy míg a kultúra az emberek egymás

közti viszonyait meghatározó cselekvések számára biztosít értelmezési eszközöket (interakció-kommunikáció),

addig a civilizáció az ember-természet viszonyt meghatározó cselekvések (munka) számára szolgáltat célokat és

eszközöket (Habermas 1971).

A természeti és társadalmi világban az ember cselekvési lehetőségeit megszabó célokra és eszközökre

vonatkozó információk keletkezése, feldolgozása és tárolása elválaszthatatlan a világ társadalmi

megszerkesztettségétől. A világ szerkezeténél fogva eleve megszabja az információkat hordozó jelentések

rendjét. A rendezetlenséggel folytatott küzdelemben született rend képezi az ember számára a világot, melynek

elemei ugyan természetiek, de jelentésre való képességük folytán társadalmiak is, s kultúraként működnek. A

kultúra ebben az értelemben véve a jelentések alapján történő értelmezések tartománya (Geertz 1994), melyből

minden egyén meríthet, aki az adott kultúra jeleit és használatuk szabályait ismeri. A társadalmilag

megszerkesztett valóság jelek által való közvetítettségéből következik, hogy léte a jelek jelentéseit értő

cselekvők konszenzusához kötött. A konszenzus létrejötte, működtetése és fenntartása a kultúra megszabta

jelentések értelmezési tartományait őrző tudás birtokosai között szüntelenül zajló kommunikáción alapul.

1.4. MINDENNAPI TUDÁS

A társadalmi cselekvésre való képesség működtetésének legszélesebb kerete a mindennapi élet, amely két

egymástól szögesen eltérő jelentésű helyzetre osztható: amikor jelen vagyunk és amikor nem vagyunk jelen. Ám

az utóbbi eset csak akkor a mindennapi élet ténye, ha lehetőség van a feloldására. A lehetőség függhet a

véletlentől (álmunkból felébredünk), saját akaratunktól (partnert keresünk magányunkból kitörni vágyván),

kényszertől (magánzárkába csukott fegyenc esetében). Feloldás hiányában a nem jelenlét lehetősége a



mindennapi életre komoran vetülő árnnyá (kiközösítettséggé, stigmatizáltsággá vagy végső esetben halállá)

válik.

Jelenlétünk valószínűségei szigorú rutinnak alávetettek. E rutin szabja meg önmagunk napról napra történő

reprodukcióját, mely a jelenlét tereiben zajlik, s arra irányul, hogy mások közvetett vagy közvetlen

közreműködésével életben tartsuk önmagunkat. E naponta ismétlődő műveletek nélkül kikopnánk a mindennapi

életből, s ha mégannyira is a napi valóságon túlmutató célok szolgálatába szegődtünk volna, akkor is

kihullanánk a társadalomból.

Minden ember, éljen bármilyen korban, bármilyen társadalomban, bármilyen kultúra szabta jelentések

hatalmában, fenn kell hogy tartsa önmagát, napról napra újra kell teremtenie magában a cselekvésre való

képességet. A mindennapi életet élő ember nem érdeklődik a létét lehetővé tevő előfeltételek okai iránt. Hisz

abban, hogy a világ úgy van, ahogy ő tapasztalja. Érdeklődésének homlokterében saját maga áll. Ezt a teret

nevezi Schütz életvilágnak. Itt az ember csak olyan kérdéseket vet fel, amelyekről tudja, hogy választ is kap

rájuk. Mivel a cél saját maga napról napra történő fenntartása, a személy természetesnek, magától értetődőnek

fogadja el mindazt, ami alapvető célját szolgáló cselekvéseinek terében létezik. A magától értetődőség bázisán a

személy tipizációk segítségéveljut előre az életvilág megismerésében, miáltal az adódó tapasztalatok az ismerős

vagy ismeretlen dolgok, jelenségek, személyek osztályába kerülnek. Az életvilág tipizált megnyilvánulásai

relevanciaforrást képeznek, amennyiben az egyes cselekvések céljainak elérését szolgálják, illetve gátolják. Az

életvilágot működtető természetes beállítódás (naturális attitűd), a tipizációk és relevanciák rendszere a

változásokra érzékeny, rugalmas és hajlékony, miközben középpontja – az egyes szám első személy –

változatlannak és állandónak tudja magát.

A személyesnek érzett, személyköziségben megteremtett és fenntartott életvilág, középpontjában az „énnel”, az

egyén ellenállásának hatalmas teljesítménye a történelem és a természet romboló erőivel szemben. Ha nem

lenne természetes beállítódás, nem lennének relevanciák és tipizációk, ha nem lenne meggyőződve a személy

önmaga létének sziklaszilárdságáról, akkor vegetálásra kényszerülne vagy ontológiai bizonytalanságában

megőrülne. Ez úgy kerülhető el, hogy társai vannak, akik hasonlóképpen rendezik be a maguk életvilágát, s

voltaképpen a társadalmi együttélés során felhalmozódott és áthagyományozódott kulturális jellegű, kollektív

meghatározások segítségéveljutnak el önnön életviláguk megteremtéséhez (Csepeli–Papp–Pokol 1987). A

jelölők jelentésekbeli és értelmezésekbeli közössége lehetetlenné teszi, hogy az individualitás a kollektivitás

puszta tagadása legyen. Minden egyén, legyen bármennyire is egyedi, megismételhetetlen, amíg mások számára

meg tud mutatkozni, másokkal kapcsolatot képes kialakítani, addig a legegyénibb mivoltában is közös,

társadalmi produktum.

Az életvilág működtetője a kultúra szabta mindennapi tudás, melynek fentebb felsorolt szerkezeti elemei sajátos

elvek szerint szerveződnek. Lukács György nagy hatású esztétikai alapvetésében a mindennapi tudás

szerveződési elveinek sorában a pragmatizmust emeli ki (Lukács 1965). A mindennapi életben cselekvő

személyt, éppen a saját énnek tulajdonított kiemelkedő fontosság okán, a siker érdekli, s a „járt utat” nemcsak

hogy nem szívesen hagyja el a járatlan kedvéért, de csak kevéssé érdeklődik aziránt, hogy mi is okozta

valójában a sikert. Az ily módon született tudás analógiákra épül, szituatív, rutinszerű. A tudás tartalmai

ellentmondásosak, szervezetlenek, beágyazatlanok és homályosak. A hétköznapi tudás fő feladata ugyanis nem

az igaz ismeretek szerzése, hanem a napról napra való élet által támasztott változó igények kielégítése, az

alkalmazkodás, a biztonság és a kényelemérzet fenntartása. A mindennapi tudás látszatokból meríti tartalmait

(például heliocentrizmus, babona, antiszemita előítélet), ám ezek a látszatok a túlélést szolgálják. A

szociálpszichológiai tárgyú mindennapi tudás paradoxona, hogy egyszerre nyilvánulhat meg józan észként és

zavaros, ostoba, káros téveszmeként. A közmondások, szólások, szállóigék, közszájon forgó aforizmák és

maximák apodiktikus-lakonikus megfogalmazásainak elemzése nélkülözhetetlen egy–egy kultúra rejtett

szociálpszichológiai előfeltevéseinek feltárásához (Szemerkényi 1994).

1.5. VALLÁS

A társadalmilag konstruált valóság személyhez szóló és magától értetődő látszatait megalapozó hit kollektív

változata a szabadság megismerésének transzcendens kísértését vallássá alakítja, melynek révén az emberi

cselekvés kockázatai isteni perspektívába ágyazódnak. A vallási jelentések által áthatott cselekvések (rítusok,

imák) kozmikussá tágítják, s szigorú viselkedési szabályok révén egyben be is szűkítik az emberi világot,

enyhítve a káosz szorítását és mérsékelve a halál képében fenyegető nem jelenlét okozta szorongást. Freud hívja

fel a figyelmet arra, hogy a vallási jelentéssel bíró cselekvések csak kollektív kontextusban értelmesek,

konszenzus hiányában véghezvitelük paradox, kényszerneurotikus viselkedésnek minősül (Freud 1945). A

vallási tudatnak kiemelkedő szociálpszichológiaijelentőséget kölcsönöz, hogy miközben az egyes vallások tanai

egymástól mélyrehatóan különböző, jellegzetes emberfelfogások normatív kifejtését adják, egyidejűleg létre is



hozzák és generációk hosszú során át fenntartják a megfellebbezhetetlen ítélkezés alá vont, a nem vallásos

szférára is kisugárzó megengedett és tiltott viselkedések tartományát, s a kollektív tudattalan mélységeibe űzik

azok motivációit (Jung 1993; Szondi 1987).

1.6. MŰVÉSZET

A társadalmi cselekvés tudásban gyökerező előfeltételeinek dilemmája, hogy a cselekvő egyes szám első

személyként van jelen a terepen, melyet helyzetként kell meghatároznia, ahol céljait megfelelő eszközök latba

vetése révén megvalósíthatja, ugyanakkor ahonnan tudása, helyzetdefiníciói, céljai és eszközei származnak,

egészében véve kollektív eredetű. A szociálpszichológia sajátos vizsgálódási területét éppen az individuális és

kollektív meghatározók határmezsgyéje képezi. A szociálpszichológiai tudásnak azonban nincs monopóliuma e

vizsgálódásra. A művészet valamennyi ága, de különösképpen az irodalom, hasonló módon közelít az ember

mindennapi életéhez. Mind a szociálpszichológia, mind a művészet esetében a hétköznapiság adta keret, a

reflektálatlan és magától értetődő személyes tudás, az ember társadalmi beágyazottsága képezi a tudás tárgyát.

A művészeti megközelítés által teremtett tudás sajátossága a később részletezendő tudományos tudáshoz, s azon

belül a szociálpszichológiai tudáshoz képest, hogy miközben megtartja és felhasználja a mindennapi tudás

személyességét és élményszerűségét biztosító szervező elemeket és szerkezeteket, egyidejűleg túl is lép azokon,

és önreflexióra késztet, melynek alapja az emberi létre és a társadalmi együttélésre vonatkozó művészi tudás

implicit tartománya. E tartomány tételes analitikus és normatív tartalmai kifejthetők ugyan, de a kifejtésben

éppen az vész el, ami a művészi hatást, s voltaképpen magát a művészet által formált tudást konstituálja. A

mindennapi tudást a művészi tudás formázó elvek segítségével transzformálja. A formaalkotó elvek

érvényessége az egyéni élet terjedelmét messze meghaladó időtávon belül alakul. Az egyes kultúrák

különbözhetnek abban, hogy mely művészeti ágak, műnemek és műfajok szabta formalehetőségeknek adnak

teret, de a művészi közlések minden esetben kollektíven kidolgozott, hagyományozott, véges számú formák

készletéhez kötődnek, mely a véltnél jóval szigorúbb korlátokat állít az egyébként szükségszerűen bekövetkező

újítások, művészeti forradalmak lehetőségével szemben. A befogadás síkján ugyan megmarad a személyesség

benyomása, de az alkalmazott művészi forma által közvetített tudás végső soron felszabadul a közvetlen tetszés

hatalma alól, és a személyességet, a mindennapiságot meghaladó reflexiókat szabadít fel a befogadóban.

Bár minden művészetnek sajátos mondanivalója van az ember számára, s egyik sem szakadhat el a mindennapi

tudás adta befolyásolási keretektől, a szociálpszichológia és a művészet kölcsönös egymásrautaltsága sehol sem

annyira nyilvánvaló, mint az irodalom esetében. Mérei Ferenc (1989) „emberismereti tájékozódási

rendszerként” jellemzi az író és az olvasó közötti kapcsolódás kiindulópontját, mely egyaránt származhat az

emberismeret szaktudományos vagy mindennapi forrásaiból. A forma igájába vont írói élmény

szociálpszichológiai implikációk révén kel új életre az olvasói élményben (Mátrai 1973). Mérei helyesen mutat

rá, hogy az irodalmi ábrázolás sok esetben mind a hétköznapi emberismeret, mind a tudományos

megfogalmazás előtt jár.

1.7. TUDOMÁNY

A tudományos megközelítés sajátosságaként Lukács György a dezantropomorfizáció tendenciáját jelöli meg,

melynek során a mindennapi, vallási vagy művészi szempontból közvetlennek és rendezetlennek tűnő valóság

komplexumából a gondolkodó ember kiemel és célszerűen egyneműsít meghatározott minőségű jelenségeket, és

ily módon egyébként észlelhetetlen, magánvaló összefüggéseket világít meg (Lukács 1965, I:166). Kurt Lewin

az arisztoteliánus fogalmak galileánus oppozíciójaként állítja be a tudományos szociálpszichológia születését

(Lewin 1972, 41–90). Az arisztoteliánus megközelítésben az egyedi eset, benne a saját élménnyel, véletlenszerű,

szabálytalan, soha meg nem ismétlődő különös jelenségnek tűnik, melyhez – ha egyáltalán lehetséges – csakis

intuíció útján lehet hozzáférni. Ezzel szemben a galileánus fordulat a szigorú, kivételmentes törvényszerűségek

feltárására irányuló igyekezetben áll. Felmerülhet, hogy a fordulat végrehajtása eredményeként elvész a

szubjektum, és vele az emberi állapotra eredendően jellemző szabadság

Csepeli, György - tankonyvtar.hu · Created by XMLmind XSL-FO Converter. Szociálpszichológia...

Documents

Transcript of Csepeli, György - tankonyvtar.hu · Created by XMLmind XSL-FO Converter. Szociálpszichológia...